A közlekedési díjak 3,5%-os emelésének kilátásai

Rövid távon csökkenhet a rendelkezésre álló járművezetők száma, különösen azoké, akik eddig nem tartották be szigorúan a szabályokat. Ugyanakkor nőni fog a kereslet a fegyelmezett járművezetők iránt, akik értik a tachográf használatát, és képesek az európai jogszabályoknak megfelelő, szervezettebb rendszerben dolgozni.

Főbb szempontok:

  • A 3,5 tonnás járműszállítási szektor professzionálisabbá válik
  • A 3,5 tonnás járművekre vonatkozó tachográfok bevezetése megváltoztatja a közlekedési munkaerőpiac szerkezetét.
  • Rövid távon csökkenhet a rendelkezésre álló járművezetők száma.
  • A fegyelmezett és képzett sofőrök egyre keresettebbek lesznek
  • A tachográf ismerete elengedhetetlen lesz a munkavállaláshoz
  • A 3,5 tonnás járműszállítási szektor professzionálisabbá válik

Ez a fejezet pragmatikus és piacorientált módon elemzi a 3,5 tonnás járműszállítási szegmensben a tarifák emelésének valós valószínűségét, a tachográf bevezetésének és a kapcsolódó működési korlátozásoknak a kontextusában.

9.1. Miért van reális esély a növekedésre (különösen bizonyos áramlások esetében)?

A díjemelés mellett szóló első érv a korlátozott kínálat és a növekvő költségek együttes hatása.

A piaci elemzések szerint 2026-ra mérsékelt növekedés várható a keresletben, de a korlátozott kapacitás és a költségnyomás miatt magasabb tarifákra lehet számítani.

A 2025-ös árfolyamok piaca már enyhe fellendülés jeleit mutatja. A Ti–Upply–IRU index mind a szerződéses, mind az azonnali piacok emelkedését, valamint az árfolyamok alakulásával kapcsolatos pozitív piaci hangulatot jelzi.

A tachográf bevezetése jelentősen csökkenti a „termelékenységet” a 3,5 t-os szegmensben működő fuvarozók számára, akik versenyképességüket a túlzott vezetési időkre alapozták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott időtartam alatt kevesebb fuvar hajtható végre, hosszabb az átfutási idő, és sok esetben további sofőrökre van szükség. Mindezek a tényezők a kilométerenkénti költségek emelkedését eredményezik, és végső soron árnyomást gyakorolnak, amennyiben a fuvarozók rendelkeznek alkupozícióval.

9.2. Miért nem fogják tudni sok szolgáltatók emelni a tarifákat (vagy csak részben fogják tudni megtenni)?

A 3,5 t-os járművekkel történő szállítás szegmense erősen árorientált. Sok ügyfél éppen az alacsony árak és a nagyfokú rugalmasság miatt váltott át erre a szegmensre. Ennek következtében közülük egy rész továbbra is nyomást fog gyakorolni az árakra, és a szállítási mennyiségeket azokhoz a szolgáltatókhoz fogja irányítani , akik hajlandók minimális árrést elfogadni , még a szabályszegés kockázatának vállalásával is.

Figyelembe kell venni a spot piac és a közép- vagy hosszú távú szerződések közötti strukturális különbséget is. A mérsékelt keresletű időszakokban a spot piac volatilisabb, és az ügyfelek elhalaszthatják vagy elutasíthatják a tarifák kiigazítását. A piaci indexadatok jelentős negyedéves ingadozásokat és egyértelmű eltéréseket mutatnak a spot és a szerződéses árak alakulása között.

Ebben az összefüggésben azok a szolgáltatók maradnak fenn és tudnak áremeléseket végrehajtani, akik magas szintű minőséget és megfelelést tudnak igazolni: teljes körű dokumentáció, nyomonkövethetőség, működési kiszámíthatóság és alacsony kockázat az ellenőrzések során. Azok a szolgáltatók, akik nem tudják ezt bizonyítani, a „low cost” szegmensben maradnak, ahol a tarifák emelésének mozgástere korlátozott.

9.3. A tarifák emelésére leginkább hajlamos szolgáltatók

A pozitív tarifamódosításra legnagyobb eséllyel azok a szolgáltatók, akik:

  • elsősorban szerződéses alapon működik, nem kizárólag az azonnali piacon, és egyértelmű teljesítménymutatókat alkalmaz (OTIF, panaszarány, hőmérséklet-szabályozás, ADR, időintervallumok betartása);
  • Nem csak megtett kilométereket árulok, hanem integrált logisztikai szolgáltatásokat (időablakos szállítások, csomagok visszaküldése, cross-dock, nyomon követés).
  • olyan ügyfelekkel működik együtt, akik megértik és nagyra értékelik a kockázatcsökkentést, mivel a bírságok, a járművek mozgásának korlátozása vagy a szállítási folyamat megszakadása jelentős költségeket jelent a feladónak.

9.4. Az áremelések tükröződése (gyakorlati formák)

A gyakorlatban a sikeres tarifaemelések ritkán vesznek fel általános, egységesen alkalmazott százalékos emelés formáját. Sokkal gyakrabban a kiigazítások a következő formát öltik:

  • speciális pótdíjak, mint például a „compliance surcharge”, a „regulatory surcharge”, a várakozási díjak, a résidő-foglalási díjak vagy a „toll surcharge” típusú kiigazítások;
  • az SLA-k újradefiniálása, reálisabb átfutási időkkel, amelyekhez igazított díjszabás társul;
  • bizonyos útvonalakra (például Németország, Franciaország, Benelux) vonatkozó differenciált díjszabások, ahol az ellenőrzések és a korlátozások szintje magasabb, és az operatív kockázat jelentősen nagyobb.

9.5. Pragmatikus ítélet a 2026-os évre vonatkozóan

A 2026-ra vonatkozó kilátások arra utalnak, hogy van hely a tarifák emelésére, mivel a kínálat és a költségek felfelé irányuló nyomást gyakorolnak, és a piaci elemzések mérsékelt emelkedő tendenciát mutatnak.

Ez a növekedés azonban nem lesz egyenletes. A jól szervezett szolgáltatók, amelyek egyértelmű eljárásokkal, megbízható adatokkal, működési fegyelemmel és stabil szerződéses kapcsolatokkal rendelkeznek, képesek lesznek kihasználni a növekedést. Ezzel szemben azok a szolgáltatók, akik versenyelőnyüket kizárólag az alacsony árakra és a túlzott programok révén elért gyorsaságra alapozták, a megnövekedett költségek és a fizetéssel vonakodó ügyfelek közötti szorításba kerülnek.

Gyakran feltett kérdések a 3,5 tonnás tachográfnak a járművezetőkre és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról

Görgessen a tetejére